Piliscsaba és Zsámbék 2009.10.11.

 

Igehirdető: Kézdy Péter

 

Mikeás 6,6-8 *Mivel járuljak az ÚR elé? Hajlongjak-e a magasságos Isten előtt? Talán égőáldozattal járuljak elébe, esztendős borjakkal? Talán kedvét leli az ÚR a kosok ezreiben, vagy az olajpatakok tízezreiben? Talán elsőszülöttemet áldozzam bűnömért, drága gyermekemet vétkes életemért? Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.*

 

A helyes istentisztelet

 

Mi az értelme az istentiszteletnek? Miért járunk templomba? Milyen a jó istentisztelet? A próféták, Jézus, Pál apostol rendszeresen felteszik ezeket az évezredek óta aktuális kérdéseket. Október elején Budakeszin a helyi evangélikusok gyülekezeti termet szenteltek azért, hogy ott rendszeres istentisztelet lehessen. Piliscsabán is csak néhány éve van heti rendszerességgel istentisztelet, és mostantól Zsámbékon is szeretnénk minden hónapban evangélikus istentisztelet tartani. Mindez azért történik, mert vannak Budakeszin, Piliscsabán, Zsámbékon evangélikusok, akik fontosnak tartják a gyülekezeti istentiszteleti közösséget.

 

Ugyanakkor az Evangélikus Élet újságban megjelent statisztikák is mutatják, hogy egyre többen vannak Magyarországon, akik nem tartják fontosnak, nincs szükségük a gyülekezeti istentiszteleti közösségre.

 

Az evangéliumokban Jézus, amikor az istentiszteletről beszél, a prófétákat idézi. A kufárok kiűzésekor Jeremiás prófétát, amikor ezt mondja: *Rablók barlangjává teszitek a templomot.* Hóseást: *Tanuljátok meg, irgalmasságot akarok és nem áldozatot.*

 

Jézus nagy parancsolatában - *Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből,és szeresd felebarátodat, mint magadat* - Mikeás próféta első két szavára ismerünk rá: *Élj törvény szerint és törekedj szeretetre.*

 

Van azonban Mikeás prófétának egy harmadik szava is, ami különösen aktuális: *Légy alázatos!* Azt jelenti: nem te vagy a mérce, nem te vagy a középpontban, nem körülötted forog a világ. Kopernikuszi fordulatra van szükség. A kopernikuszi fordulat lényege a 16. században az volt, hogy az ember kikerült a középpontból. Addig úgy hitték, még a megfigyelések és számítások ellenére is úgy szerették volna hinni, hogy az ember világa van a mindenség középpontjában. Kopernikusz számításaival az ember kikerült a középpontból.

 

Ma szinte ahány ember annyi naprendszer. Emberek, akik azt gondolják, hogy körülöttük forog a világ, magukhoz mérnek mindent. Vannak olyan emberek, akik elégedettek önmagukkal, megszokták, hogy a piac az ő igényeik kielégítésére van. Az egyházra is úgy tekintenek, hogy az megfelel-e elvárásaiknak. Vannak olyanok, akik önmagukat tekintik az igazság abszolút birtokosainak, akik egyedül tudják, hogy mi a jó és a rossz, és a Szentírásban is mindig igazuk bizonyítását találják meg. Mikeás próféta azt tanítja, hogy légy alázatos, nem körülötted forog a világ és nem te vagy az igazság.

 

Légy változni akaró, Istent kereső ember. Aki nem magához méri a világot, hanem Isten akaratát keresi, hogy magát ahhoz mérje. Aki nyitott szívvel azért jön az istentiszteletre, mert hétről hétre, alkalomról alkalomra változni akar.

 

Pál apostol így tanít a helyes istentiszteletről: *Változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata.*

 

Mikeás az igében vitatkozik valakivel a helyes istentiszteletről, aki kérdéseket tesz fel, de nem azért, mert változni akarna, hanem, hogy magát igazolja. Előre tudja a választ: annak az istentiszteletnek, annak az istenképnek, amit ő kritizál, valóban nincs értelme, ezért ő nem is járul az Úr elé. Mikeás nem is méltatja válaszra, nem megy bele a mellébeszélésbe, hanem a lényeggel szembesíti: Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőle az Úr! Élj törvény szerint, törekedj szeretetre, légy alázatos!

 

Az őszinte, alázatos, Isten kereső ember azért kérdez mert változni akar. Evangélikus istentiszteleti liturgiánk sajátos értékei között valódi, változtató kérdések vannak. A gyónási kérdések. A Credo folyóirat egyik írása a kérdések értelmén gondolkoztat el.

 

• Vallod-e magad bűnösnek, és ezért kárhozatra méltónak? Vagyis: tudunk-e igazat mondani, képesek vagyunk szembenézni magunkkal és a valósággal?

• Bánod-e igazán bűneidet? Vagyis: Képesek vagyunk-e hibáinkat megvallani, és amit lehet, jóvátenni?

• Készek vagyunk-e bocsánatot kérni és megbocsátani?

• Hiszed-e, hogy Isten megbocsát a megtérő bűnösnek és igyekezel-e Isten akarata szerint élni? Vagyis: Tudunk-e mindezek mellett és felett Istenbe vetett reménységgel előre nézni, és közben kevésbé magunkkal, mint a minket körülvevő szenvedő világgal foglalkozni?

 

A helyes istentiszteleten a kérdéseknek van helye, azért hogy betölthesse istentiszteletünk Istentől kapott rendeltetését. Változtasson, hogy hétről-hétre az igehallgatás után értelmünk megújulásával másképpen induljunk haza, mint ahogyan érkeztünk. Ámen